Németh Zsolt: Van Romániában rendezetlen magyar kérdés!

Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szeptember 28-án vett részt Egriben Visky Ferenc egykori református lelkész emléktáblájának felavatásán.  Az erdélyi gyökerekkel rendelkező politikus akkor adott exkluzív interjút a munkatársunknak.

Miért tartotta Ön fontosnak jelen lenni ezen a mai eseményen?

Nagyon kevés olyan történelmi személyisége van a református egyháznak, mint Visky Ferenc. Családi kapcsolatban is álltunk a Visky családdal. Az én édesapám is hitvalló református lelkipásztor volt, hasonló sorsban is volt része a kommunizmus idején. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket az embereket, ha már életük során nem sikerült megfelelően elismerni, holtukban ismerjük el és adjuk meg nekik azt a tisztességet, amit megérdemelnek. Annál is inkább, mert nem nekik van erre szükségük, sokkal inkább nekünk arra, hogy ezek az emberek valódi példaképek lehessenek az eljövendő nemzedékek számára a teljes magyar lakta területeken.

Mi lehet Visky Ferenc és a mai esemény üzenete a ma és a jövő számára?
A legfontosabb üzenet, amit ő mondana. Ő azt mondaná ebben a jelenlegi helyzetben, hogy a magyarság megmaradása a hitében van. Az ember megmaradása az emberi élet értelmének megtalálása szintén a hitben van. Sokan vagyunk azok, akik hisszük azt, hogy a kereszténység valódi megtartó erő lehet a Kárpát-medencei magyar kisebbség számára.

Ön több értelemben is hazajár Erdélybe. Ennek családi vonatkozása is van, de hivatásából adódóan is gyakran jár felénk. Miként látja az erdélyi magyarság sorsának alakulását, tendenciáit az elmúlt másfél-két évtizedben?

Különféle tendenciák egyidejűleg vannak jelen. Ha a politikára gondolunk, akkor azt tudom mondani, hogy nem vagyunk túl a nehezén! A román politikában ilyen és olyan szándékok egyszerre jelen vannak. Tapasztalhatjuk, hogy az államhatalmi ágak között is folyamatos a civakodás. Ha egy magyar ügy felmerül, akkor részben összeállnak a különféle politikai pártok ellenünk. De az is látható, hogy voltak előremutató lépések is. Hadd utaljak arra, hogy éppen a napokban meghozták a rendeletet a kisiskolások román oktatásáról, majd ezt eltörölték néhány hétre rá. Egyszer hoznak egy olyan döntést, hogy a marosvásárhelyi katolikus líceumot nem engedik, aztán mégis engedik. Úgy tűnik, hogy helyben járásról van szó, de nem! Itt nagyon komoly erőfeszítésre volt szükség annak érdekében, hogy ne legyen a helyzet rosszabb, mint amilyen. A politikában tehát én vélem, a helyzet még nem tekinthető rendezettnek! Van Romániában rendezetlen magyarkérdés! Az elkövetkezendő években van miért dolgoznia az itteni politikának is, a magyarországinak is. Számíthatnak Magyarország segítségére! Fontosnak tartom, hogy egyre nagyobb a bizalom, az itteni magyarok úgy tekintenek a magyarországiakra, hogy lehet támaszkodni az anyaországra.  Ez a 2004 óta eltelt évek egyik fontos elmozdulása, hogy ma már Magyarországon nem lehet olyan politikát folytatni, amely a határon túli magyar kérdést elsöpri, másodrendűnek tekinti. Ez mindenképpen előrelépés. Mint ahogy az élet számos részén lehet azt mondani, hogy értékek születtek, kulturális eredmények születnek. Van egy olyan eseménysor, amely egyre inkább azt mutatja, van az erdélyi magyarságnak jövője. Ezért kell tovább dolgoznunk.

Az erdélyi magyarság megmaradása nagyban függ a gazdasági helyzettől. Ezt a magyar kormány is jól tudja, több pályázati tengelyt, gazdaságot serkentő programot futtatott le a határon kívül. Ilyen téren mi várható a következő években?
Azt hiszem, a gazdasági együttműködés átvezet minket a magyar–román kapcsolatokra is és ez az a politikai terület, ahol messze nem aknáztuk ki a lehetőségeket. A két ország sokkal jobban egymásra van utalva, mint ahogy azt az elmúlt időszakban fölismertük, és ahogy azt képesek voltunk a politika szintjén megvalósítani. A közelmúltban zajlott le a Három Tenger csúcstalálkozó Bukarestben, ahol már elkezdtünk beszélni arról, hogyan kellene összekötni országaink energiarendszerét, közlekedési rendszerét. A határátkelők megnyitása, összeköttetési pontok kialakítása régóta napirenden van. Kétirányúsítani kell a gázvezetékeket, ennek a munkálatai is előrehaladott állapotban vannak. A két ország gazdasági potenciáljának kiaknázása a következő évek feladata. Az Európai Unióban tudnánk egymást sokkal jobban támogatni. Fontos volt, hogy kiálltak a románok mellettünk nem kis számban a Sargentini-jelentés alkalmával, most pedig nekünk lesz módunk viszonozni ezt, hisz a románok következnek. Aztán a lengyelek, a szlovákok – látnunk kell tehát, olyan fajta szalámi-taktikáról van szó, amit azért folytatnak egyes nyugat-európai politikusok, hogy szembe fordítsák Nyugat-Európát Kelet-Európával és ezáltal is gyengítsék a mi lehetőségeinket most, hogy a következő ciklus költségvetésének a tárgyalása megkezdődik. Szerencsére román elnökség lesz, és azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben azért nem fog minden olyan könnyen menni, amint azt némelyek elképzelik. Mind a közös mezőgazdasági politikában, mind a kohéziós politikában, mind a határ menti együttműködés politikájában komoly potenciálok vannak, amit ki kell aknázni. Ami célzottan a magyarságnak a támogatását jelenti, az elmúlt években nagyon komoly határon túli gazdaságfejlesztési programok indultak el. A Kárpátaljára, Délvidékre könnyebb, mert azok nem EU-s tagállamok, de egy kísérleti programon túl vagyunk a Mezőségen is és a jövő esztendőben megkezdődik majd Erdély más régióinak támogatása. Azt hiszem, a külhoni magyarság számíthat arra, hogy a gazdaságfejlesztés terén további kiegészítő támogatásokat kaphat amellett, ami eddig is volt: az oktatási, nevelési, egyházi, kulturális támogatásokra gondolok, ezt fönt kívánjuk tartani. Az identitáshoz kötődő támogatási lehetőségek – akár az Európai Unióban, akár Romániában – meglehetősen szűkösek. Szükség van arra, hogy ezek fönnmaradjanak, de a gazdaság támogatása, a magyar kormány részéről meg fog indulni.

Ugyan néhány román EP-képviselő kiállt Magyarország mellett a Sargentini-jelentés kapcsán, de ez mégiscsak a kisebbség. Bukarest próbálja-e meglovagolni azt az ellenszelet, ami a magyar külpolitika ellen Brüsszelben fúj?

Úgy gondolom, a románok rá fognak jönni, hogy itt mi egy csónakban evezünk és sajnálatosnak tartom, hogy nem ismerték fel ezt most a szociáldemokraták. Majd legközelebb, amikor ő ellenük fogalmazódik meg egy Sargentini-jelentés, akkor rá fognak jönni!

Együttműködés terén sokat lendítene a helyzeten Románia schengeni csatlakozása, de hát Hollandia továbbra is erősen tartja a vétót, láthattuk ezt Dancila miniszterelnök néhány héttel ezelőtti amszterdami látogatása alkalmából. Ezen a téren mi várható?

Ebben az ügyben azt tudom mondani, hogy ki kell tartani! Az Európai Unói fő vívmánya, hogy nincs határellenőrzés. Képzeljék el, szabadon lehetne itt átjárni, ez lényegesen megkönnyítené az anyaországgal való kapcsolattartást, különösen itt a Partiumban. Nincs már messze!